Kedves Olvasó!
Első bejegyzésemben az Ókori Egyiptom világába szeretnélek elkalauzolni!
Baszetet a szórakozás, a zene és a szerelem macskafejű, embertestű istennője.
Kultuszának fővárosa Bubasztisz – ahol minden évben nagyszabású ünnepséget rendeztek tiszteletére –, mai nevén Tell el-baszta, a Nílus keleti deltájában fekvő város, amelynek nevéből alakult ki az istennő neve is. A Basztethez köthető legtöbb régészeti forrás is bubasztiszi templomából került elő, amelynek szakszerű feltárása 1977-ben kezdődött. Az istennőt kezdetben csak helyi istenségként tisztelték. Eleinte oroszlán alakban ábrázolták, aki a későbbi korban változott át szelídebb formájába. Ez magyarázható az idők folyamán egyre szelídülő természetével. A későbbi korokban már nem csak a szórakozás és szerelem istennője, hanem az anyaság szimbóluma is lett, akiről úgy hitték, hogy védelmezi a terhes nőket. De emellett személyiségében mindvégig ott bujkált a szendergő, félelmetes vadmacska. Basztet Ré lánya és szeme. A legenda szerint kigyógyította Rét egy kígyócsípésből, ezért gyakran ábrázolják egyik mellső mancsában késsel, amint levágja Apóphisz, Ré legnagyobb ellenségének fejét a Nap éjszakai útja során.
Basztetet már az Óbirodalom idején is tisztelték Memphiszben, eleinte oroszlánalakú istennőként ábrázolták. Emiatt sokszor azonosították Szakhmettel, aki a háború istennője. Több teória is létezik, amelyben más istennőkkel azonosítják. Egyik Tefnut a nedvesség és a pára istennője, aki szintén oroszlánfejű, de ikonográfiájában eltér Szakhmettől. A másik Hathor, a termékenység és a szerelem istennője. Feladatköre hasonló volt Basztetéhez, de ábrázolásmódban egyáltalán nem egyeznek, hiszen Hathort a legtöbb fennmaradt régészet emléken tehénként vagy ember alakban, tehénszarvakkal, néhol tehénfülekkel jelenítették meg. A legvalószínűbb, hogy Szakhmetből alakult ki Basztet, mint macska istennő. A két istennő összemosása abból is eredhet, hogy az egyes ábrázolásokon igen nehéz őket megkülönböztetni, de Szakhmettel ellentétben, Basztet jóságos is tud lenni. Gyakran ábrázolják mosollyal az arcán. Így mire Basztet elnyerte önálló arculatát, már sokkal inkább egyfajta ellentéte volt Szakhmetnek.
Az ókori Egyiptomban a macska haszonállat volt, megfigyelhették, ahogyan játszanak, kölyköket nevelnek, „megvédték” az emberek terményeit az egerek pusztításától. Ez a momentum lehetett a macskák istenként való tiszteletének kiváltó oka.
Basztet istennő fontosságát jól mutatja, hogy Gizában, Kephrén völgytemplomának homlokzatán csak két istennő nevét jegyezték fel: Hathor, Dél-Egyiptomot, Basztet, Észak-Egyiptomot képviselte. Basztetnek temploma is volt a 6. dinasztia Teti fáraó piramisának közelében is. A piramis-szövegekben megjelenik veszélyes természete, ugyanakkor gyengéd oldala is megmutatkozik. Koporsó-szövegeben is maradtak fenn említések, amiben védelmet nyújt az elhunytaknak.
Basztet legkorábbi ábrázolásai a 2. dinasztia-kori kővázákon jelennek meg, ezeken oroszlán-fejű nőként ábrázolták. Az istennő ikonográfiája később megváltozott, a Középbirodalomtól a macskával is társították és az Újbirodalom után gyakran macskafejű nőként ábrázolták. Az Újbirodalomtól kezdve Basztet és Szakhmet már két teljesen különálló istenség. Ettől függetlenül mégis sok olyan relief, szobor maradt fenn, amelyek külsőleg Szakhmetként mutatják, de a hieroglifák mégis Basztett írnak. Ennek jó példája Basztet istennő III. Ramszesz Medinet Habu-i templomában található képe, ahol a fáraó füstölő- és vízáldozatot mutat be Khnumnak és az istennőnek.
Ikonográfiájának talán egyik legfontosabb kelléke a szisztrum . Basztetet és Szakhmetet ennek alapján lehet a legjobban megkülönböztetni, mivel az oroszlán istennőt nem ábrázolták szisztrummal a kezében. Fennmaradtak olyan szobrok és amulettek, amelyeken minden jel Szakhmetre utal, de kezében szisztrumot tart, így biztosan nem őt ábrázolják.
Basztet a sok istenség közül kitűnik azáltal is, hogy nem visel fejéket. A legtöbb istent vagy istennőt a fején az Őt meghatározó fejékkel ábrázolnak. Ez lehet napkorong, tehénszarv, Alsó- vagy Felső-Egyiptom koronája, stb. Basztetről macskaként egyáltalán nem maradtak fenn ilyennek, míg oroszlánalakban igen. Ennek pontos oka nem ismert.
Egyik jellemző ábrázolása macskafejű nőként, kezében szisztrummal, mintás hosszú ruhában. Szinte mindig van a közelében macskakölyök, termékenységének bizonyítékaként. Ezek alkalmanként a kezén függő kerekaljú kosárkában vannak. Az ilyen figurák mindig öntött fémből készültek. Ezek közül néhányat amulettként viseltek, de a legtöbb túl nagy és nehéz volt ehhez, valamint talapzattal is ellátták, így általában felállított fogadalmi szoborként funkcionáltak.
Basztet az amuletteken általában ülő macskaként jelent meg. A macskaistennőről mintázott nyakékek – a legegyszerűbbektől a szépen munkált és drága darabokig – igen kedveltek voltak az ókori egyiptomiak körében, tulajdonosaik különleges védelmező szerepet tulajdonítottak ezeknek. Az amulettek fajanszból, féldrága- és drágakövekből, csontból, valamint nemesfémből készültek. Ebből a típusból vannak olyanok, ahol kölykökkel együtt ábrázolták.
Basztet istennő fontos szerepet töltött be az ókor egyiptomi mitológiában, ám ez a szerep folyamatosan változott az idők során. Félelmetes vadmacskából előbb a zene, a szórakozás és a szerelem istennőjévé szelídült, majd az anyaság és a termékenység megtestesítője lett – mindvégig megtartva valamennyit „agresszív énjéből”. Ez a szerepköri változás jól látható ábrázolásmódjában is: a kezdeti oroszlánfejű istennőből hangszert a kezében tartó macska lett, majd kölykei
védelmezője.
A számos fennmaradt emlék bizonyítja, hogy Basztet istennő kultusza virágzott, jelentős védelmező szerepet tulajdonítottak neki a hétköznapokban is. Egyike lehetett azoknak az egyiptomi isteneknek, aki a „legközelebb” álltak a „halandókhoz”.
Felhasznált irodalom:
• Andrews, Carol: Amulets of Ancient Egypt. British Museum Press, London, 1994.
• Brier, Bob – Hobbs, Hoyt: Daily Life of the Ancient Egyptians. Greenwood Publishing, Westport, 2008.
• Encyclopedia of the Archeology of Ancient Egypt. Szerk.: Bard, Kathryn A. Routledge, London – New York, 2005.
• Hart, George: The Routledge Dictionary of Egyptian Gods and Goddesses. Routledge, London – New York, 2005.
• Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Osiris, Budapest, 2003.
• Remler, Pat: Egyptian Mythology A to Z. Facts on File, New York, 2006.
• Scott, Nora E.: The Cat of Bastet. The Metropolitan Museum of Art Bulletin, 17. évf. (1958) 1. sz. 1–7.
• The Oxford Encyclopedia of Ancient Egypt. I. kötet. Szerk.: Redford, Donald B. Oxford University Press, Oxford, 2001.
• Watts, Edith W. – Watts, Edith A.: Art of Ancient Egypt. Metropolitan Museum of Art, New York, 1998.
